Reformáció napi Istentisztelet
Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda ünnepi Istentisztelet keretében emlékezett meg a reformációról.
A reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulák árusítása volt. A belőlük származó jövedelemből fedezték a Szent Péter Bazilika óriási építési költségeit. A búcsúcédula megvásárlása ellenében a pápa bűnbocsánatot ígért. Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes ezen felháborodva 1517. október 31-én kiszegezte 95 pontból álló tanait Wittenberg vártemplomának kapujára:
- a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, egyedül a hit által üdvözül az ember
- nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, a pápai hatalomra
Luther hatására a vallás szabaddá és személyessé vált. Értékessé nyilvánította a polgári foglalkozásokat is. A bűnbocsánat Isten kegyelmétől függ.
Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanításai még inkább a polgárság érdekeit szolgálják. Halála után a mozgalom irányítása Kálvin János kezébe került. Prédikátor lesz, majd megkezdi egyháza szervezését. A város irányítását presbiterek és lelkészek végzik
A református egyház a Biblián alapul. Hirdette az eleve elrendelés tanát: Isten mindenkit eleve elrendelt üdvösségre vagy kárhozatra, s ez független a jó és rossz cselekedetektől. Minden munkát egyenértékűnek nyilvánítanak, melyeket Isten dicsőségére kell végezni. A siker a kiválasztottság jele.
Létrehozzák az olcsó egyházat, ahol nincs fényűzés, a templomokat nem díszítik. A puritán egyház jobban megfelelt a polgárság érdekeinek.
A magyarországi református (svájci) irányzat legfontosabb központja Debrecen lett. Szellemi vezetője a fiatal, energikus prédikátor és hitvitázó, Méliusz Juhász Péter református püspök volt.
A 16. század végére Magyarország lakosságának nagyobbik fele református lett. A lelkészeket többnyire a gyülekezetek választották, de abba, és általában az egyházi élet irányításába beleszólt a földesúr is. Az ő anyagi támogatásából tartották fenn magukat az új egyházak. Az 1568. évi tordai (Erdély) országgyűlés törvénye a korabeli európai viszonyokhoz képest páratlan szabadságot biztosított egyszerre három felekezet (református, evangélikus, unitárius) községeinek.
2017-ben már 500 éve lesz annak, hogy Luther Márton kiszegezte a 95 pontból álló tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezzel elindítva a reformációt.
A Református Emlékbizottság kérésére iskolánk, mint református fenntartású intézmény is részt vesz a reformáció értékeinek, üzenetének minél szélesebb körben való megismertetésében.
Ennek egyik helyszíne a református templom volt, ahol október 31-én Istentiszteleten vettek részt tanulóink és dolgozóink.
Az igét Bakó László Tiszteletes Úr hirdette a 119. Zsoltár 105. verse alapján.
„Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.”
Az igehirdetés és imádság után elsőként az első osztályosaink és az újonnan belépő gyerekek tettek fogadalmat, majd intézményünk új dolgozói.
Felemelő érzés volt látni a kicsiket és a nagyokat, ahogyan fogadalmat tettek a keresztyén értékrend melletti tanulás, tanítás mellett.
Az áldás, nemzeti imádságunk, a Himnusz és a záró ének éneklésével zárult az Istentisztelet.
Reformáció napi Istentisztelet képekben