Konfirmandus találkozó

Újfehértó város 7. osztályos konfirmandusai 2015. április 25-én, Debrecenben „Konfirmandus találkozón” vehettek részt. Összesen 38 erkeles, vasváris és református iskolás tanuló indult el reggel, hogy találkozhasson a többi, Tiszántúli Református Egyházkerület konfirmandusával.

Reggel még nem sejtettük, hogy milyen tartalmas, változatos nap előtt állunk. A gyönyörűen felújított, régi helyére visszaköltözött Debreceni Református Kollégium Gimnázium épületében fogadott minket Győri József intézményvezető.

Igazgató úr köszöntő beszéde és a gimnázium bemutatása után énektanulással kezdtük a programsorozatot. A gimnázium ének tanára, Kurgyis András két éneket is megtanított a jelenlévőkkel, amelyeket az énektanulás végén már kórusban is tudtunk énekelni. Az első ének az „Krisztus kegyelmezz” a második pedig a valamennyiünk által ismert „Szívem csendben az Úrra figyel…” ének volt.

Az énektanulás után áhítaton vettünk részt, ahol az intézmény vallástanára szolgált igehirdetéssel.

„Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, amikor értetek imádkozunk, mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett hitetekről, amely valamennyi szent iránt él bennetek. Hálát adunk azért a reménységért is, amely készen van számotokra a mennyekben, amelyről már előbb hallottatok az igazság beszédéből, az evangéliumból.”

Kolossé 1, 3-5

Az igehirdetés után egy, a gimnazisták által összeállított kisfilmet tekintettünk meg, ami a kollégium egykori életet mutatta be.

Ezután a jelenlévők több csoportra osztódva, különböző helyszínekre indultak. Az újfehértói konfirmandusok Győri József igazgató vezetésével a Nagytemplom környékével ismerkedhettek meg. Elsőként a kollégium épületét, valamint az arra kihelyezett híres tanítványok domborműveit néztük meg. Így láthattuk Fazekas Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály domborműveit.

Majd egy érdekes történetet hallhattunk Ruyter holland tengernagyról. A Nagytemplom mögötti Emlékkertben látható a Gályarabok emlékszobra, amely a hitükért és magyarságukért gályarabságra ítélt és Nápolyba hurcolt református papoknak és tanítóknak állít emléket. Ruyter holland tengernagy szabadította ki őket 1676. február 11-én, nevük az oszlopon olvasható. Az emlékmű Hegyi Mihályné, debreceni polgárasszony adománya.

A Gályarab emlékműtől nem messze található a líceum fa. A lícium közismertnevén ördögcérna, egyébként nem fa, hanem cserje. A fává nőtt debreceni líciumbokor a református hit jelképévé vált Debrecenben.

A következő anekdota fűződik hozzá: Két pap, Bálint pap és a katolikus Ambrozius hevesen vitatkozva sétált, fel és alá. Bálin pap kezében egy letört líciumágat tartott, s hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak, azzal gesztikulált. Ambrozius makacsul hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. "Akkor lesz ebből vallás - kiáltotta indulatosan, - amikor ez fává nő!" "Hát akkor fa lesz belőle!" - válaszolta Bálin pap- és lábai előtt földbe szúrta a líciumágat. S lám az igénytelen gallyacska megfogant, nőtt, növekedett, sőt erőteljes fává sarjadt.

Így történt, vagy sem, ki tudja. Tény, hogy Bálint pap hite, Kálvin János tanítása Debrecenben nemcsak gyökeret eresztett, hanem egyre terebélyesedő, szilárd alapokra támaszkodó vallássá nőtt.

Ezután a Nagytemplom előtti református címerről mesélt Baracsi István Nagytiszteletű Úr. A kőbe vésett pajzsba foglalt címerkép a bárányt ábrázolja, aki nem más, mint Jézus. A bárány fejét hátrafordítva felemelt jobb első lábával a győzedelmi zászlót tartja, jelezve, hogy győzött a bűn és a halál felett. A hármas domborulatú mezőn a begörbített első lábával zászlót tartó bárány, hátsó két és bal első lábával egy-egy, a Biblia két részét, az Ó- és Újszövetséget jelképező kinyitott könyvön áll.

A bárány mögött kék mezőben zöld pálmafa látható, amely egyszerre a vértanúság és a győzelem jelképe. A pajzs fölött vitézi nyílt sisak helyezkedik el, rajta rangjelző korona látható, amelyből, a lángnyelvekből az örök megújulást és élni akarást jelképező, hamvaiból örökkön feltámadni képes mitikus főnixmadár emelkedik ki.

A Nagytemplom környékének megismerése után a lányok a Debreceni Református Nagytemplomban megnyílt a Bibliai makettek és szentföldi festmények című kiállítást tekintették meg Németh Lea tanárnő vezetésével.

Ez alatt a fiúk a 261 lépcsőfokon felmentek a 62 m magasságú toronyba, ahonnan Debrecen panorámájában gyönyörködhettek, majd ezután cseréltek a lányokkal.

Élményekkel gazdagon tértünk vissza a gimnáziumba, ahol megebédeltünk. Ebéd után megtekinthettük a gimnázium természettudományi gyűjteményét. Magyarországi és távoli országok (Svédország, Brazília) ásványival és kőzeteivel ismerkedhettünk meg, majd a gimnázium állatgyűjteményét nézhettük meg. Számtalan madár és emlős preparátumát tanulmányoztuk. Voltak közöttük olyanok is, amelyekkel Magyarországon is találkozhatunk, de voltak Dél- Amerikából (lajhár), Ausztráliából (kenguru) származó állatok is.

Egy kis pihenő után sportolásra is volt lehetőség. Lehetett focizni, tollas labdázni, udvari sakkal játszani.

Úgy gondolom, hogy valamennyien élményekkel és tudással gazdagodva tértünk haza. Köszönjük Győri József Igazgató Úrnak, hogy ilyen gazdag programmal várta a konfirmandusokat. Köszönjük a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma tanárainak és diákjainak, hogy segítségünkre voltak magyarázatukkal és kíséretükkel.

Végül, de nem utolsó sorban megköszönjük Nagytiszteletű Baracsi István református lelkésznek, hogy lehetőséget kaptunk a konfirmandus találkozón való részvételre.

Konfirmandus találkozó képekben